Akik régebb óta nézik az oldalt, nyilván emlékeznek, hogy nem egyszer kifejtettem, hogy a "kégli modok" nagy részét teljesen fölösleges munkának tartom. Most viszont egy ilyen kiegészítést veszek górcső alá, mivel ez szerintem megérdemli a figyelmet.
Még annak idején a Planet Fallout indított egy versenyt, hogy ki tud jobb player home modot készíteni, ennek volt az egyik nyertese ez a kis kiegészítő. A felrakása után a játékba belépve semmiféle üzentet nem kapunk, de el kell menni Minefieldbe, ahol az egyik házhoz közeledve fekete-fehérré változik a kép, és egy kölyköt látunk. Az efféle flashbackek még később is vissza fognak térni. A mod tulajdonképpen egy háború előtti család sztoriját meséli el, akik (nem bízva a Vault Tekben) inkább építettek a pincébe egy saját kis menedéket. Persze a dolgok nem igazán úgy történtek később, ahogy ők azt elképzelték, de nem lövöm le a poént. Gyakorlatilag a házban kell mászkálnunk, miközben egyre több nyomra bukkanunk (a dolgok sarokköve a garázsban lévő verda melletti generátor rendbehozatala). Maga a sztori nem éppen vidám, a végén egy kis meglepetésben is részünk lesz amikor el akarjuk hagyni a házat.
Maga a kégli szerintem nem éppen ideális otthon (a megatoni jobb), de legalább kapunk némi "pluszt" (a háttérsztorit) is mellé.
Akit érdekel innen szedheti le.
2011. augusztus 31., szerda
2011. augusztus 30., kedd
2011. augusztus 29., hétfő
Cube Experimental (F3 mod)
Ma egy olyan modot mutatok be, amely igazi klasszikussá érett viszonylag fiatal mivolta ellenére is. Szerintem páran biztos ismeritek, több díjat is nyert anno. Nekem eddig valahogy mindig elmaradt a kipróbálása, most nyáron tudtam rá sort keríteni.
A játék maga tulajdonképpen egy Portal-utánérzés, csak nyilván nincs benne Portal Gun. Indítás után minden lacafaca nélkül bejön egy új quest, ami a Cube felfedezésére invitál minket. Tenpenny Towertől nem messze egy ház pincéjében meg is találjuk a kutatólabor bejáratát, majd miután bementünk, elveszítjük a cuccainkat és kezdődik a móka!
A mod stílusa "keresgélős/ugrálós", harcra csak párszor lesz lehetőségünk (egy igen hatékony új fegyverrel). A képlet egyébként a szokásos, a háború előtti létesítményt irányító mesterséges intelligenciával kell felvennünk a harcot, miközben egy rejtélyes ember nyomaira bukkanunk, aki előttünk járt itt. Persze minden audioüzenet profi módon szinkronizált. A játék viszonylag hosszú és változatos, természetesen az egész komplexumot be kell majd járni ahhoz, hogy kijussunk. Menet közben 20 bilétaszerűséget is összeszedhetünk, én vagy 2 mellett elmentem, szóval nem tudom, mit kapunk ha összegyűjtjük őket. A sztori befejezése után egyébként visszatérhetünk a laborba, ahol néhány új bika fegyverrel és tkp. egy házzal lehetünk gazdagabbak (egyszer mindenképp vissza kell jönni, ugyanis a sztori elején elveszített felszerelésünket is itt találjuk), annyi szépséghibával, hogy kissé macerás a megközelítése.
Menet közben a történet kibontakozását in game flashbackek teszik teljessé. A játék tökéletesn szkriptelt, egy hibába botlottam csak bele, de az elég sok bonyodalmat (és káromkodást) okozott. Van egy rész a labor második állomásán, amikor gránátokkal tudjuk kicsinálni az őrrobotokat, és utána egy erőtér állja utunkat, ami elvileg akkor tűnik el, ha nincs nálunk fegyver. Én hiába dobáltam el a gránátokat, sehogy sem akart tovább engedni, úgyhogy tölthettem vissza a száz évvel azelőtti mentésemet (mert a quicksave és az autosave már olyan volt, hogy van nálam gránát).
A Portal-feeling egyébként tökéletesen beleillik a Fallout világába, egy pillanatig sem éreztem úgy, hogy valami olyat akarnak lenyomni a torkomon, aminek semmi keresnivalója itt.
Ez egy nagyon jó mod, mindenki próbálja ki.
Itt a készítők hivatalos oldala.
A játék maga tulajdonképpen egy Portal-utánérzés, csak nyilván nincs benne Portal Gun. Indítás után minden lacafaca nélkül bejön egy új quest, ami a Cube felfedezésére invitál minket. Tenpenny Towertől nem messze egy ház pincéjében meg is találjuk a kutatólabor bejáratát, majd miután bementünk, elveszítjük a cuccainkat és kezdődik a móka!
A mod stílusa "keresgélős/ugrálós", harcra csak párszor lesz lehetőségünk (egy igen hatékony új fegyverrel). A képlet egyébként a szokásos, a háború előtti létesítményt irányító mesterséges intelligenciával kell felvennünk a harcot, miközben egy rejtélyes ember nyomaira bukkanunk, aki előttünk járt itt. Persze minden audioüzenet profi módon szinkronizált. A játék viszonylag hosszú és változatos, természetesen az egész komplexumot be kell majd járni ahhoz, hogy kijussunk. Menet közben 20 bilétaszerűséget is összeszedhetünk, én vagy 2 mellett elmentem, szóval nem tudom, mit kapunk ha összegyűjtjük őket. A sztori befejezése után egyébként visszatérhetünk a laborba, ahol néhány új bika fegyverrel és tkp. egy házzal lehetünk gazdagabbak (egyszer mindenképp vissza kell jönni, ugyanis a sztori elején elveszített felszerelésünket is itt találjuk), annyi szépséghibával, hogy kissé macerás a megközelítése.
Menet közben a történet kibontakozását in game flashbackek teszik teljessé. A játék tökéletesn szkriptelt, egy hibába botlottam csak bele, de az elég sok bonyodalmat (és káromkodást) okozott. Van egy rész a labor második állomásán, amikor gránátokkal tudjuk kicsinálni az őrrobotokat, és utána egy erőtér állja utunkat, ami elvileg akkor tűnik el, ha nincs nálunk fegyver. Én hiába dobáltam el a gránátokat, sehogy sem akart tovább engedni, úgyhogy tölthettem vissza a száz évvel azelőtti mentésemet (mert a quicksave és az autosave már olyan volt, hogy van nálam gránát).
A Portal-feeling egyébként tökéletesen beleillik a Fallout világába, egy pillanatig sem éreztem úgy, hogy valami olyat akarnak lenyomni a torkomon, aminek semmi keresnivalója itt.
Ez egy nagyon jó mod, mindenki próbálja ki.
Itt a készítők hivatalos oldala.
2011. augusztus 26., péntek
Szeptember 20-án jön a Lonesome Road
És ez még mind semmi, ugyanis két másik DLC kiadását is tervezi a Bethesda. Persze semmi falrengető dolog, egyrészt kiadják Courier’s Stash néven a New Vegas-t annak idején előre megrendelőknek szánt cuccokat (tudjátok, a Tribal pack meg a többi). A másik valamivel érdekesebb, ugyanis a Gun Runners’ Arsenal címmel érkező DLC 27 új fegyvert, új lőszertípust, új módosítást fog tartalmazni. Várjuk szeretettel!
Közzétettek egy új képet is:
Forrás
UPDATE: felkerült még pár új kép, a Bethesda blogján találjátok őket (ld. előző link).
Közzétettek egy új képet is:
Forrás
UPDATE: felkerült még pár új kép, a Bethesda blogján találjátok őket (ld. előző link).
2011. augusztus 18., csütörtök
Evil Forces (F3 mod)
Ez a német nyelvű mod méretét tekintve felülmúlt minden várakozást. Új terep, új fegyverek, 10 óra feletti játékidő. Nagyjából így lehetne röviden összefoglalni, hogy mit nyújt az Evil Forces.
Kalandjaink egy rejtélyes álommal kezdődnek (ez az ingame "álmodás" később is vissza fog térni, nekem egynémely régi FPS borultabb modjait idézi a megvalósítása), amelyben egy új helyre hívnak minket, ahol épp áll a bál az enklávénak köszönhetően. Miután összehaverkodtunk az ottaniakkal, megbíznak, hogy kutassunk fel egy expedíciót, amelynek nem rég veszett nyoma. Az út, amin el kell indulni, persze a föld alatt visz... Pár óra játék után (amelynek során felszecskázunk egy rakás enklávést, megküzdünk egy eleinte halhatatlan szupermutánssal, és még egy Vaultra is rábukkanunk) végre kiérünk az Iowa-béli Lawton romjaihoz. A játék innentől kezdve némileg veszít a linearitásából, tulajdonképpen szabadon kószálhatunk a vidéken, ám szinte minden felfedezhető helyhez kapcsolódik egy küldetés, szóval ez azért közel sem a Point Lookout/Old World Blues-szint. Lawton lakói egyébként alapvetően békés természetűek, de a környéken tenyésző raidereket ez mit sem érdekli. A cél természetesen az ő legyőzésük, ami után még lesz egy rövidebb kör odahaza a Washingtonban is (ez egyébként szerintem már fölösleges volt, de a végén legalább kapunk egy eléggé tápos házat). A sztori maga nem túl különleges, de teljesen korrekt, van benne árulás, orgyilkosság, minden, ami csak kell. Az már más kérdés, hogy aki nem tud németül, mennyit fog érteni belőle, mert a mod nyelve (és a persze a szinkron is, ami elsőre elég furán hat) német.
Van egy rakás új szörny (de igazából csak a színük lett más), pár új fegyver (ezeknek nem éppen falloutos a dízájnja, nem értem, hogy miért kell ezeket a CS-szagú fegyvereket nyomatni, egész egyszerűen nem illenek ebbe a játékba), új zenék (nem a megszokott Fallout-stílus, de generálják a hangulatot rendesen). Ami kellemes meglepetés volt nekem, hogy a quest markerek is stimmeltek, valamint buggal is csak egyszer találkoztam (amikor először elértem Lawtont, a főnök nem kezdte el a beszédét az istennek se).
A feladatok terén sincs sok változás az alapjátékhoz képest, talán csak az ugrálós részek, valamint néha a kapcsolók hatása csak bizonyos ideig tart, szóval gyorsan át kell menni az éppen megnyíló ajtón. A terep kidolgozottságára sincs (sok) panaszom, bár a külső helyszíneken azért látszik, hogy "csak" fanok munkája, néhol a kövek a levegőben repkednek, valamint túlzottan üres maradt egy-két rész. Maga a világtérkép kicsit becsapós amúgy, mivel egy nagyobb része csak felületesen van kidolgozva (a tavon túli rész), és ide elvileg el se lehet jönni (csak elvileg, mert némi úszással, trükközéssel kikerülhető a dolog, de nem sok értelme van). Egyébként az kicsit zavaró (és a linearitás érzetét is növeli), hogy sokszor láthatatlan falakkal zavarják a játékost a helyes irányba, ami egy külső helyszínnél eléggé kiábrándító.
Jó ötlet viszont, hogy a játék közben többször is láthatunk ingame videókat (pl. mesélnek valamit, vagy megmutatja a gép, hogy melyik ajtó nyílt ki).
Az eddigiek alapján ez egy kurva jó mod lenne, de akkor most jöjjön a fekete leves:
Az egész játék attól a hibától szenved, amit a legtöbb modnál tapasztalni, még pedig hogy valahogy nem áll össze koherens egésszé. Tolja az ember, de egy idő után már elveszíti az érdeklődését, mert ugyanolyan béna belső helyszínek ismétlődnek, vagy pedig olyan termek, amik jobban illenének egy (alsó)közép-kategóriás Half-Life EGY modba (például az a full sötét terem, ahol csöveken kell ugrálni). Ez egyébként főleg a játék első felére igaz, amikor kiérünk Lawtonba, kicsit felpörögnek a dolgok, de én egy idő után már alig bírtam elvánszorogni odáig.
Na de mindezt leszámítva ez összességében egy jó mod, a srácok rengeteg energiát fektettek bele, szóval érdemes kipróbálni, de ha már belekezdesz, Lawtonig ne hagyd abba, mert onnantól lesz csak igazán jó!
Itt a mod hivatalos oldala, ahonnan letölthetitek a legújabb, 1.4-es verziót.
Kalandjaink egy rejtélyes álommal kezdődnek (ez az ingame "álmodás" később is vissza fog térni, nekem egynémely régi FPS borultabb modjait idézi a megvalósítása), amelyben egy új helyre hívnak minket, ahol épp áll a bál az enklávénak köszönhetően. Miután összehaverkodtunk az ottaniakkal, megbíznak, hogy kutassunk fel egy expedíciót, amelynek nem rég veszett nyoma. Az út, amin el kell indulni, persze a föld alatt visz... Pár óra játék után (amelynek során felszecskázunk egy rakás enklávést, megküzdünk egy eleinte halhatatlan szupermutánssal, és még egy Vaultra is rábukkanunk) végre kiérünk az Iowa-béli Lawton romjaihoz. A játék innentől kezdve némileg veszít a linearitásából, tulajdonképpen szabadon kószálhatunk a vidéken, ám szinte minden felfedezhető helyhez kapcsolódik egy küldetés, szóval ez azért közel sem a Point Lookout/Old World Blues-szint. Lawton lakói egyébként alapvetően békés természetűek, de a környéken tenyésző raidereket ez mit sem érdekli. A cél természetesen az ő legyőzésük, ami után még lesz egy rövidebb kör odahaza a Washingtonban is (ez egyébként szerintem már fölösleges volt, de a végén legalább kapunk egy eléggé tápos házat). A sztori maga nem túl különleges, de teljesen korrekt, van benne árulás, orgyilkosság, minden, ami csak kell. Az már más kérdés, hogy aki nem tud németül, mennyit fog érteni belőle, mert a mod nyelve (és a persze a szinkron is, ami elsőre elég furán hat) német.
Van egy rakás új szörny (de igazából csak a színük lett más), pár új fegyver (ezeknek nem éppen falloutos a dízájnja, nem értem, hogy miért kell ezeket a CS-szagú fegyvereket nyomatni, egész egyszerűen nem illenek ebbe a játékba), új zenék (nem a megszokott Fallout-stílus, de generálják a hangulatot rendesen). Ami kellemes meglepetés volt nekem, hogy a quest markerek is stimmeltek, valamint buggal is csak egyszer találkoztam (amikor először elértem Lawtont, a főnök nem kezdte el a beszédét az istennek se).
A feladatok terén sincs sok változás az alapjátékhoz képest, talán csak az ugrálós részek, valamint néha a kapcsolók hatása csak bizonyos ideig tart, szóval gyorsan át kell menni az éppen megnyíló ajtón. A terep kidolgozottságára sincs (sok) panaszom, bár a külső helyszíneken azért látszik, hogy "csak" fanok munkája, néhol a kövek a levegőben repkednek, valamint túlzottan üres maradt egy-két rész. Maga a világtérkép kicsit becsapós amúgy, mivel egy nagyobb része csak felületesen van kidolgozva (a tavon túli rész), és ide elvileg el se lehet jönni (csak elvileg, mert némi úszással, trükközéssel kikerülhető a dolog, de nem sok értelme van). Egyébként az kicsit zavaró (és a linearitás érzetét is növeli), hogy sokszor láthatatlan falakkal zavarják a játékost a helyes irányba, ami egy külső helyszínnél eléggé kiábrándító.
Jó ötlet viszont, hogy a játék közben többször is láthatunk ingame videókat (pl. mesélnek valamit, vagy megmutatja a gép, hogy melyik ajtó nyílt ki).
Az eddigiek alapján ez egy kurva jó mod lenne, de akkor most jöjjön a fekete leves:
Az egész játék attól a hibától szenved, amit a legtöbb modnál tapasztalni, még pedig hogy valahogy nem áll össze koherens egésszé. Tolja az ember, de egy idő után már elveszíti az érdeklődését, mert ugyanolyan béna belső helyszínek ismétlődnek, vagy pedig olyan termek, amik jobban illenének egy (alsó)közép-kategóriás Half-Life EGY modba (például az a full sötét terem, ahol csöveken kell ugrálni). Ez egyébként főleg a játék első felére igaz, amikor kiérünk Lawtonba, kicsit felpörögnek a dolgok, de én egy idő után már alig bírtam elvánszorogni odáig.
Na de mindezt leszámítva ez összességében egy jó mod, a srácok rengeteg energiát fektettek bele, szóval érdemes kipróbálni, de ha már belekezdesz, Lawtonig ne hagyd abba, mert onnantól lesz csak igazán jó!
Itt a mod hivatalos oldala, ahonnan letölthetitek a legújabb, 1.4-es verziót.
2011. augusztus 15., hétfő
D.E.I.M.O.S. (New Vegas mod)
Ez a mod pár napja jelent meg és egy új küldetést (és egy ehhez kapcsolódó új helyszínt) tartalmaz. A quest maga akkor veszi kezdetét, ha elzarándokolunk a Nipton Road Rest-Stophoz, ami Primmtől délre található. Itt, ha a világtérképen utazva jöttünk, kábé pont az érkezési helyünknél lesz egy csatornalejárat, ezen kell lemenni, hogy elkezdődjön a mod. A sztorit nem lőném le, elég ha annyit mondok, hogy egy olyan esemény történik benne, amire eddig még nem volt példa egyik Fallout során sem. Egyébként egy föld alatti kutatóközpontban kell akcióznunk, de párszor kijutunk a felszínre is. A modban szereplő karakterek szövegeit szinkronizálták, még pedig annyira jól, hogy fel sem tűnik, hogy nem az eredeti játék készítőinek a munkája. Ez amúgy az egész modról is elmondható, ami a sok koncepciótlan "adventure modot" ismerve IGEN kellemes meglepetés. Egyszerűen minden a helyén van: a pályákat rendesen kidolgozták, és a hátértörténetet is alaposan végiggondolták. A feladatok mondjuk nem túlzottan komplikáltak, tulajdonképpen a laborban kell szaladgálnunk, dolgokat a helyükre raknunk és néha harcolnunk. Talán az lehet kicsit zavaró, hogy rengeteg helyszín van, ahova később még vissza kell térni. Új cuccok nem nagyon vannak, csak egy újfajta Tesla Cannon meg egy felturbózott Radiation Suit. Bugokkal egyszer sem találkoztam.
A készítők szerint másfél-három óráig tart végivinni, szerintem meg van az másfél-két óra is, ha az ember már játszott valaha a New Vegasszal, de ezen nem veszünk össze.
Innen tudjátok leszedni a játékot.
A készítők szerint másfél-három óráig tart végivinni, szerintem meg van az másfél-két óra is, ha az ember már játszott valaha a New Vegasszal, de ezen nem veszünk össze.
Innen tudjátok leszedni a játékot.
2011. augusztus 11., csütörtök
Késik a Lonesome Road
A Bethesda közzétett egy új képet, és azt, hogy ebben a hónapban nem fog kijönni a DLC. Mindezt itt tekinthetitek meg.
2011. augusztus 6., szombat
Old World Blues teszt
A Fo3 és a New Vegashoz eddig megjelent DLC rövid véleményezése után folytassuk a sort a frissen megjelent Old World Blues-zal.
A kissé Fallout-idegen világot sejtető screenshotok után a röviddel a játék megjelenése előtt közzétett trailer már helyrebillentette a bizodalmam, egy nagyon hangulatos, igazi old-school, '50-es évekbeli sci-fiket idéző képi világú DLC-t láthattunk rajta. Szerencsére a végeredmény is ezt a hangulatot árasztja, a kissé furcsa megérkezés után a Big MT egy igazán hangulatos, sajátos, helyenként morbid mikrouniverzumába kerülünk, ahol a bolond (és még bolondabb) emberi testüktől megfosztott agyak által ránkbízott feladatokat teljesítjük. A Mojavére visszatérni ugyan csak a főszál teljesítése után lehet, de ettől függetlenül maga a játéktér teljesen szabad mászkálást biztosít a rég elfeledett kutatólaborok romjai között.
Mind az új felszerelések, mind az új ellenfelek igazán hangulatosak, különösen jó látni a sok új fegyvert, szörnyet az e téren igen szerényen teljesítő Honest Hearts után. A történet kiváló, kellően morbid, fekete humorban bővelkedő, mégis ízig-vérig falloutos. Az új világ (hasonlóan az általam különösen ajnározott Point Lookouthoz) szabad járkálást biztosít, és szerencsére bőven van mit felfedezni, a készítők nem erőszakolták bele a fő szálba, hogy minden helyszínt meg kelljen látogatni. Ennek köszönhetően az Old World Blues szavatossága talán az egyik legjobb a DLC-k közül. Az új cuccokra, fegyverekre, ellenfelekre szerintem nem kell kitérnem, aki akarta, gondolom már úgyis végigjátszotta, szóval azt nézzük meg inkább, hogy úgy általában mi az amit hiányolok, illetve ami különösen tetszik. A Sink-beli mesterséges intelligenciák nagyon eltaláltak, de a készítők le se tagadhatnák, hogy Douglas Adams rajongók, csodálom is, hogy nem "-O-Mata" végződésű nevet adtak a MI-knek (ha valakinek ilyen gépekkel támadt gusztusa beszélgetni, szerezze be a '98-as Starship Titanic c. kalandjátékot, egy igazi UNIKUM). A kutya-gépágyú és a beszélő Stealth Armor is fasza, de ez utóbbit már láthattuk a Half-Lifeban.
Tulajdonképpen engem két dolog zavart a játékban: az egyik, amikor vagy háromszor át kellett verekednie magát az embernek a sulin. Ez elsőre még elment, de utána már elképesztően unalmas volt, mivel gyakorlatilag semmi nem változott az előző végigzúzáshoz képest. Amikor a Stealth Armort kell tesztelni, ott ez nem volt zavaró, hiszen minden egyes alkalommal változott valami. A másik meg, hogy az agy kivétele ill. visszaoperálása pusztán annyi, hogy kapunk róla egy üzenetet. Ezt szerintem jobban is meg lehetett volna csinálni, ráadásul a trailerben benne is volt, ahogy belső nézetben látjuk az operációt. Érthetetlen, hogy ezt a játékból miért hagyták ki. Nem zavaró, de a jövőre nézve kicsit rossz érzéssel tölt el, hogy számtalan nyomát találjuk mind Elijahnak, mind Ulyssesnek (ez alapvetően fasza, mivel hozzá köti a játékot a többi DLC-hez), de Ulysses beszédeiben (akinek egyébként se a hangja, se a fizimiskája nem szimpatikus nekem) előkerül a végtelenül unalmas "mentsük meg Amerikát"-szöveg, amit annyit nyomattak a harmadik részben, hogy én már nulla toleranciával viseltetek iránta, és bíztam benne, hogy ebből a részből kimarad.
Mindenesetre várjuk szeretettel a Lonesome Roadot, és összegzésképpen kijelenthetem, hogy szerintem eddig ez a legjobb DLC, ami Fallouthoz megjelent.
A kissé Fallout-idegen világot sejtető screenshotok után a röviddel a játék megjelenése előtt közzétett trailer már helyrebillentette a bizodalmam, egy nagyon hangulatos, igazi old-school, '50-es évekbeli sci-fiket idéző képi világú DLC-t láthattunk rajta. Szerencsére a végeredmény is ezt a hangulatot árasztja, a kissé furcsa megérkezés után a Big MT egy igazán hangulatos, sajátos, helyenként morbid mikrouniverzumába kerülünk, ahol a bolond (és még bolondabb) emberi testüktől megfosztott agyak által ránkbízott feladatokat teljesítjük. A Mojavére visszatérni ugyan csak a főszál teljesítése után lehet, de ettől függetlenül maga a játéktér teljesen szabad mászkálást biztosít a rég elfeledett kutatólaborok romjai között.
Mind az új felszerelések, mind az új ellenfelek igazán hangulatosak, különösen jó látni a sok új fegyvert, szörnyet az e téren igen szerényen teljesítő Honest Hearts után. A történet kiváló, kellően morbid, fekete humorban bővelkedő, mégis ízig-vérig falloutos. Az új világ (hasonlóan az általam különösen ajnározott Point Lookouthoz) szabad járkálást biztosít, és szerencsére bőven van mit felfedezni, a készítők nem erőszakolták bele a fő szálba, hogy minden helyszínt meg kelljen látogatni. Ennek köszönhetően az Old World Blues szavatossága talán az egyik legjobb a DLC-k közül. Az új cuccokra, fegyverekre, ellenfelekre szerintem nem kell kitérnem, aki akarta, gondolom már úgyis végigjátszotta, szóval azt nézzük meg inkább, hogy úgy általában mi az amit hiányolok, illetve ami különösen tetszik. A Sink-beli mesterséges intelligenciák nagyon eltaláltak, de a készítők le se tagadhatnák, hogy Douglas Adams rajongók, csodálom is, hogy nem "-O-Mata" végződésű nevet adtak a MI-knek (ha valakinek ilyen gépekkel támadt gusztusa beszélgetni, szerezze be a '98-as Starship Titanic c. kalandjátékot, egy igazi UNIKUM). A kutya-gépágyú és a beszélő Stealth Armor is fasza, de ez utóbbit már láthattuk a Half-Lifeban.
Tulajdonképpen engem két dolog zavart a játékban: az egyik, amikor vagy háromszor át kellett verekednie magát az embernek a sulin. Ez elsőre még elment, de utána már elképesztően unalmas volt, mivel gyakorlatilag semmi nem változott az előző végigzúzáshoz képest. Amikor a Stealth Armort kell tesztelni, ott ez nem volt zavaró, hiszen minden egyes alkalommal változott valami. A másik meg, hogy az agy kivétele ill. visszaoperálása pusztán annyi, hogy kapunk róla egy üzenetet. Ezt szerintem jobban is meg lehetett volna csinálni, ráadásul a trailerben benne is volt, ahogy belső nézetben látjuk az operációt. Érthetetlen, hogy ezt a játékból miért hagyták ki. Nem zavaró, de a jövőre nézve kicsit rossz érzéssel tölt el, hogy számtalan nyomát találjuk mind Elijahnak, mind Ulyssesnek (ez alapvetően fasza, mivel hozzá köti a játékot a többi DLC-hez), de Ulysses beszédeiben (akinek egyébként se a hangja, se a fizimiskája nem szimpatikus nekem) előkerül a végtelenül unalmas "mentsük meg Amerikát"-szöveg, amit annyit nyomattak a harmadik részben, hogy én már nulla toleranciával viseltetek iránta, és bíztam benne, hogy ebből a részből kimarad.
Mindenesetre várjuk szeretettel a Lonesome Roadot, és összegzésképpen kijelenthetem, hogy szerintem eddig ez a legjobb DLC, ami Fallouthoz megjelent.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)